Új bejegyzés Frissítés

2005.11.24. 20:02

Hali mindenkinek!!! Nos, én személy szerint úgy vélem, hogy vámpírok létezhetnek, hiszen az ember is egy nagy csoda, akkor miért kéne meglepődnünk azon, ha vérszívok is élnének a Földön. Ha ez ember hisz Istenben és Sátánban, miért ne hihetne ebben is? Néha történnek olyan furcsaságok, amik természetes dolgokkal nem magyarázhatók meg, csupán csak természet feletivel. Ezt is el kell fogadni, s azt is, hogy ki miben akar hinni.

2005.11.24. 17:16

Helloka! Én most igazság után kutatok, aki gondolja és tud segíthet! Aki tényleg hisz a vámpírok létezésében írjon!! Én most azt akarom kideríteni, hogy tényleg léteznek-e a mai világban, vagy sem?! Várom a segítségeteket!! Puszika:Darksee

2005.11.20. 20:22

Gyerekek is lehetnek vámpírok ,de az időpsebb vámpírok nem szeretik... hisz' ez van a DarrenShanban is, meg az interjú a vámpírban is! Nem?? :)

2005.11.20. 14:21

Hello! sztem léteznek vámpírok és bárcsak megvéreznének...:P gyerekek is lehetnének vámpírok.. Bya

2005.11.15. 13:51

Én is hiszek bennük!!!!!!!!!!

2005.11.14. 13:12

Hogy ha léteznének vámpírok, hallanánk a hullákról? És ha talán van annyi eszük, hogy eltüntetik a nyomokat? Hányan tünnek el nap nap után? Hány hulla ég szénné, roncsolódik felismerhetetlenre? Én hiszek bennük, ha más nem a tudományos verzióban. : Viorica Vixen

2005.11.13. 01:25

Azt hiszem, ez egy ideillő kép! :)

2005.11.12. 12:24

Hát, ismét nagyon sokmindent olvashattam itt... :) S higgyétlek el, nem az esik jobban, ha valaki azt mondja: "Király az oldal, én is hiszek a vámpírokban" vagy hasonló! Nekem az esik nagyon jól, ha valaki azt mondja, hogy "Jól megvan csinálva az oldal, bár engem nem érdekel a sötétség". Tehát köszönöm!! :) Puxxaaa!! ÄngeŁ

2005.11.11. 18:59

Ehhez a témához csak annyit szeretnék hozzá fűzni,hogy ti hisztek-e a vámpírokban? Mert ha igen akkor léteznek mert tápláljátok ezt a gondolatott, így valósá válhat. Ha az ember elhisz valamit és rendületlenűl hisz abban akkor az létezik és valóra válhat. nos mindegy csak ennyi. És még annyi, hogy nagyon jól meg van csinálva ez az oldal bár nem igazán érdekel a sötétség mert az nem tesz jót az ember lelkének, hogy állandóann csak arra gondol, de ez nem ítélet rólatok.

2005.11.11. 01:33

Baromság! Ha léteznének vámpírok, és szép számmal, akkor ha nem máshol, de a híradóban hallanánk felőle, hogy "holtan találtak két nőt egy sikátorban ,a nyakukon 2 harapásnyom" De nem hallunk ilyet, mert ez egy baromi nagy marhaság. Cunami, fődrengés, árvíz, járvány, szemét, háború létezik, de vámpír nem. Tegyük fel hogy mégis, akkor is Mörfi bácsi törvényeit követve legalább egyszer látnia kellett volna valakinek, és onnan már futótűzként terjedt volna el. Mégis azt kell mondanom, hogy vámpírok tényleg léteznek. Pl. tőlünk 3km-re 3db vámpír éppen egy tehenen lakmározott. a tehén észre sem vette őket, mivel a denevérek (vámpírok) váladéka érzéstelenítő anyagot tartalmaz. Vámpír = denevér. És nem hegyesfogú 2 lábon járó 20 méterre elugró lény. Kész.

2005.11.06. 21:10

Sziasztok! Szeretnék ehhez a témához hozzászólni. Én egy vámpírokkal kapcsolatos könyvet olvasgatok, és most az első témát elküldöm nektek. Ahogy ezt elolvastam, én hiszek a vámpírokban. El kellene kezdeni komolyabb kutatásokat végezni, elmenni abba a pár említett városba és megnézni, keresni a tényeket. Olvassátok figyelmesen végig a témát, nagyon érdekes, izgalmas és hihető. Várom a véleményetek erről. Téma:Vámpírok léteznek-e? Vámpírológia A vámpírológia kifejezésnek kétféle megközelítési módja lehetséges. A vámpírológia egyrészt a vámpírmitológia kialakulását, elterjedésének okait, illetve történelmi és kultúrtörténeti vonatkozásait vizsgálja.Ebben az esetben szerteágazó kutakodásra van szükség, hiszen nemcsak a történelem bizonyos korszakaival kell alaposan tisztában lenni, nem a néprajz, az irodalomtörténet, sőt, a biológia és az orvostudomány némely területeivel is. Ilyen értelemben a vámpírológia egyre inkább önálló művelődéstörténeti területté kezd válni. A vámpírológia másik megközelítési módja is kulturális jellegű, bár korántsem történeti, és a legkisebb mértékben sem mondható tudományosnak. Ennek a megközelítési módnak az alapja a vámpírok létezésében vetett hit, és egy ennek nyomán felépített, folyamatosan bővülő és fejlődő világkép, amelynek mitológiája megmozgatja az emberek fantáziáját, miközben kielégíti természetes borzongási igényüket is. A népi hiedelemvilág szerint a vámpírok olyan félig evilági és félig túlvilági - ahogyan a középkorban mondták - átmeneti lények, akik emberi vérrel táplálkoznak. A legkorábbi mítoszokban felbukkanó vámpírok még inkább állatokra és szörnyszülöttekre hasonlítottak, mintsem emberekre. Az ezekhez hasonló, állati és emberi tulajdonságokból összegyúrt szörnyalakok már az ókori mezopotámiai, egyiptomi, föniciai, görög és római mitológiákat is benépesítették. Ilyen volt például a görög mitológiában Delphűné, a félig kígyó, félig pedig asszonytestű sárkány, Hidra, a lernai mocsarak százfejű szörnye, vagy Minótaurosz, az emberekkel táplálkozó bikafejű és embertestű szörny. A középkor kereszténységre alapuló népi hiedelemvilága a szörnyeket nagyjából három nagy csoportra osztotta. Az első csoportot az eleve túlvilági és testetlen lények alkotják, a másodikat a túlvilágból a földig világba testi valójukban is átjárni képes átmeneti alakok jelentik, és végül a harmadik csoportba az olyan evilági szörnyek tartoznak, amelyek emberi alakváltozásból jöttek létre. Ez az alapvetően a szörnyalakok fizikai állapotát és alakváltozási képességeit figyelembe vevő csoportosítás vezetett el ahhoz a XVII-XVIII.századra, hogy a vámpíroknak már egyértelműen emberi alakot tulajdonítsanak, ugyanakkor ezek az emberi alakot öltő vámpírok a korábbi elképzelésekhez kapcsolódóan továbbra is képesek a rendkívüli alakváltozásokra, vagyis arra, hogy különböző állatok, de főként denevér vagy farkas képében is meg tudjanak jelenni. A vámpírmítosz alapvetően háromféle hiedelemvilágból eredeztethető. Az egyik a halottkultuszok kiterjedt világa, amelynek jellegzetes népi hiedelme, hogy némely halottak képesek felkelni a sírjukból, és meglátogatni a szeretteiket, vagy éppen bosszút állni azokon, akik őket életükben sanyargatták vagy igazságtalanul bántak velük. A halál során az ember teste és lelke különválik, így a túlvilágból való visszatérést kezdetben elsősorban szellemi formában képzelték el. Így születtek meg a visszajáró szellemekről, démonokról és lidércekről szóló legendák. Csak később alakultak ki azok a képzetek, amelyek szerint bizonyos esetekben a test is képes a halottak világából visszajárni, és ott kísérteni. A vámpírok kapcsán az az elképzelés alakult ki, hogy valamilyen okból nem képesek teljesen meghalni, szellemük nem válik el teljesen a testüktől. Így visszajárásukkor szellemi és fizikai valójukban egyaránt meg tudják kísérteni az embereket. A sírjukból felkelő vámpírok létezése, továbbélése azon múlik, hogy sikerül-e nekik elegendő táplálékhoz jutni, vagyis vért szívni. A másik hiedelemvilág, amely a vámpírmitológiához kapcsolódik, a vér mítosza, amely az egyik legősibb - ha nem éppen a legrégibb - legendakör, és amely nyilvánvalóan abból a még vadásztársadalmak idején kialakult meggyőződésből ered, hogy a vér az élet forrása, és annak fenntartója is. A törzsi társadalmak egy részénél elevenen éltek az olyan elképzelések, hogyha elveszik más emberek - persze többnyire az ellenség - életét vagy vérét, akkor ezzel képesek lesznek meghosszabítani a saját életüket. Számos olyan ősi társadalomról vannak ismereteink, ahol hittek a vérrel való bekenés mágikus erejében. Ember és véráldozatokat mutattak be isteneiknek, vagy éppen vérszerződéssel pecsételték meg összetartozásukat. E legendakörben a vérszívó állatok olyan démonikus lényekké váltak, amelyek képesek a vérszívó tevékenységükkel az embereket megfosztani életerejüktől. A valóban vérszívó (pl:poloska, kullancs.) rovarok mellett az emberi képzelet azután megszülte azoknak a vérszívó állatlényeknek a mítoszát (vérszívó denevérek, vérfarkasok.), amelyek nemcsak kipisztolyozni képesek az ember vérét, hanem képesek meg is ölni. A legendakör bővülésével a vérszívó állatok félelmetes és rettenetes szörnyszülötekké alakultak át, majd a halottkultusz előbb említett elemeivel összefonódva emberi alakot öltöttek, és átmeneti lényekké változtak. A harmadik legendakör, amely a vámpírhit világával egyesült, a sötétség mítosza. Az emberek ősidőktől fogva féltek az ismeretlentől és az azt megtestesítő éjszakától, mert ezektől védtelennek érezték magukat. Már az ókori világkép élesen szembeállította egymással a fényt és a sötétséget oly módon, hogy a fény az életet adó forrás, a termékenység, ezáltal pedig a földi élet, míg a sötétség a gonosz és pusztító erők, vagyis a halál és a túlvilági szimbólumaként jelentek meg. A középkor világában a sötétséget a Sátán uralja, és az ő gonosz erői. A démonok, a lidércek, a boszorkányok és az ördögök az éjszaka leple alatt űzik a gonosz, varázslatos és mindenekelőtt természetfeletti praktikáikat. Mindezek miatt különös jelentőségre tettek szert a sötétség mítoszában az éjfélhez, valamint a teliholdhoz kapcsolódó hiedelmek. Éjfélkor indulnak útjukra, illetve vadászatukra a démonikus erők. Ekkor aktivizálódnak a vérengző vadállatokká átváltozni képes emberek, illetve ekkor kelnek ki sírjukból a vérszívó vámpírok, hogy újabb áldozatok után nézzenek. A vámpír a titokzatos éjszakában lepi meg mit sem sejtő, többnyire alvó áldozatát, aki teljeséggel védtelen ilyenkor.  A vámpír áldozatai rendszerint ártatlan és szépséges fiatal nők, akiknek a nyakába mélyeszti hosszúra megnyúlt, tűhegyes szemfogait és ekként szívja ki a vérét. A szerencsétlen áldozat mindebből többnyire semmit sem vesz észre, hiszen a vámpír nem egyszerre hanem több éjszakai látogatás során fokozatosan fosztja meg őt vérétől, és ezzel együtt az életerejétől. A vámpír tehát nem egyszerűen vért szív, hanem játszik az áldozatával, aki folyamatosan gyengül, kínlódik és egyre jobban szenved mindaddig, amíg végül el nem pusztul. A három fő mitológiai forrás az évszázadok során mindig újabb és újabb elemekkel egészül ki. Az egyik ilyen - a későbbiekben olyan meghatározóvá vált - elemeknek az a nézet tekinthető, amikor a vámpírhithez kapcsolódó egyes történetek a vámpírok cselekedeteit az emberek erőszakos leigázásának egyik formájaként értelmezték. E felfogásban a démonikus erővel rendelkező vámpír természetfeletti hatalmat szerez áldozatai fölött, uralkodik rajtuk, aljas üzelmeinek szolgálatába képes állítani őket, végül pedig kénye-kedve szerint elpusztítja őket. Minderre a vámpírok nem fizikai erejük, hanem túlvilági képességeikből fakadó szellemi fölényük miatt képesek. Az áldozatok fölötti erőszakos uralkodás később a történetek egy részében erotikus, szexuális töltéssel is gyarapodott. Így alakult ki az a meggyőződés, hogy a vámpír gyenge női áldozatának megbénítja az akaratát, majd minden lehetséges módon birtokba veszi őt. Már az ókori kaldeus nép is úgy tartotta, hogy a vérszívás a nemi kapcsolat egyik sajátos formája. A római mitológiában feltűnő lámiák, vagyis gonosz tündérek is egyszerre voltak démonikus erejű szeretők és vérszívók. A vámpírhitnek ez az erotikus töltése azonban leginkább a XIX.században, a romantika korában erősödött fel. Régi keleti vita zajlik arról, hogy hol és milyen körülmények között születtek meg a vámpírok, pontosabban a róluk szóló legendák és beszámolók. Ma a legáltalánosabbnak mondható vélekedés szerint a vámpírokhoz kapcsolódó hiedelemvilág a Balkánon, illetve a keleti szláv népek körében keletkezett valamikor a középkor folyamán. Itt jegyezték le az első hivatalos beszámolókat a vámpírok létezéséről. Ezek között akadnak olyan dokumentumok is, amelyeket egy sereg tanú írt alá. Bár a néprajzni és kultúrhistóriai kutatások a vámpírmítoszokat elsősorban a szerbek, a horvátok, az ukránok, a ruszinok és a románok hiedelemvilágában találták különösen erősnek, a földrajzi közelség és a történelmi Magyarországgal, azon belül is elsősorban Erdély területével fonódott össze. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a név szerint legismertebbé vált vámpír, Drakula személyét földrajzilag főként Erdélyhez kapcsolta a képzelet, annak ellenére, hogy a Drakulának történelmi hátteret adó személy, Vlad Tepes, román származású volt, és Havasalföldön uralkodott. A román folklórban rendkívül erőssé vált a vámpírokban való hit. E hit alapján az ortodox (görög keleti) vallásnak az a tanítása szolgáltatta, hogy azok az emberek, akik a keresztény egyházból való kiközösítés átkától sújtva halnak meg, azok visszajáró halottak - románul "moroi" - lesznek mindaddig, amíg az egyház föl nem oldozza őket az átok alól. A román hitvilág másik ősi démonikus lényege a "strigoi". Ez olyan természetfeletti képességekkel rendelkező, éjszaka repdeső halálmadár, amely emberi húsra és vérre vadászik. Ez a strigoi szóalak annak a Európa-szerte elterjedt striga kifejezésnek a változata, amelyet a boszorkányok egyik típusának megjelölésére használtak a középkorban. A moroi és a strigoi tulajdonságainak összeolvadásából alakult ki a románok jellegzetes vámpíralakja. A mélyen gyökerező keresztény vallásossághoz kapcsolódóan lettek végül a román hitvilágban a vámpírok a Sátán ügynökei, a Gonosz eszközei, akik az emberiség megrontására és megsemmisítésére törnek, és seregük a Rossz végső diadaláért harcol. Embervérrel táplálkoznak, harapásuk vámpírsággal fertőzi meg áldozataikat, csupán a vér és a sötétség élteti őket, halhatatlanok, de nem sebezhetetlenek, elpusztításuk ugyanakkor különleges képességeket és eszközöket kíván meg.

2005.11.06. 15:15

Annyi mindent olvashattam mostanában, s őszintén megmondom, hogy nagyon örülök, hhogy írtatok!! Valójában az a célom evvel a rovattal/menüponttal, hogy megtudjam, mi a ti véleményetek! Tehát, mivel sok érdekességet írtatok, azt hiszem, hogy úgy illendő, ha én is írok ide :) Mivel nem írtátok alá a gondolataitokat, ezért csak egy-két dolgot fűznék hozzá: Nagyon jó, hogy mind a 3man elmondtátok a véleményetek, s meg is magyaráztátok, s nem csak annyit írtatok, hogy "igen" vagy hogy "nem". Egyébként szerintem is léteznek, de talán, nem akarják hogy mi, emberek megtudjuk létezésüket. Annyi betegség van a Világon, ami, talán, a vámpírokkal kapcsolatos - most nem a náthára, vagy a rákra gondoltam! Szerintem is léteznek a vámpírok - ha mi ezt le is karjuk magunkban tagadni! Ugyanis szerintem, le akarjuk! Mivel ki szeretne egy vámpírokkal telitűzdelt világban éli? Egy olyan világban, ahol nem léphetsz ki szabadon este, mert rettegsz, hogy megtámadnak. Azt hiszem a Vámpírok ezért nem is fedik fel kilétüket! Mert ha nincsennek emberek, ők is elpusztulnak!!! Vagy nincs igazam? Én is csak be akarom ezt mesélni magamnak? Őszintén megmondom, hogy fogalmam sincs :) ÄngeŁ

2005.10.29. 13:25

hogy az embernek nincs elég hatalma ahhoz, hogy megmondja mi létezik és mi nem? ez érdekes... nem szabad valamire azt mondani, hogy nem létezik, ha soha nem láttuk még. a vámpírokkal kapcsolatban pedig a válaszom: vannak. léteznek. körülöttem élnek. velük élek. velük érzem azt a sok emberi butaságot, amit e weboldal is mutat. bizonyára egy olyan gyenge kis ember készítette, akinek fogalma sincs az egészről. itt vannak az oktalan gyermekek, akik buta módon játszanak a sok ostoba szerepjátékkal, és fogalmuk sincs, hogy mi az igazság. nekem ez a véleményem.

2005.10.24. 18:59

Én úgy vagyok vele hogy honnan tudjuk hogy egyáltalán mi is létezünk e és a világ is létezik e és nem egy színes illúzió a megtévesztésünkre.Ha én most azt írnám hogy léteznek vámpírok és ismerem is őket és találkoztam is velük elhinné közületek valaki nem??de azért megfordul bennetek vajon igazat mondott e vagy nem??SZERINTEM VANNAK MÉG HA SOKAN NEM IS ÉRZÉKELIK ŐKET EZ ÍGY VAN RENDJÉN AKINEK KELL AZ ÉSZREVESZI AKINEK NEM AZ TUDOMÁST SEM VESZ RÓLUK ÉS SOHA NEM IS FOG!!!

2005.10.14. 19:18

Az a véleményem, hogy az ember nem elég nagy hatalmu ahoz, hogy megmondja mi létezik és mi nem. Mindenbe hinni kell mert a hitetlenek semmivé lesznek